Magyar Polgármester
című újság 11. évf. 2. szám 2009. második negyedév:
Ezüstláncok,
aranygyűrűk – 2009
Tököl, Szováta, Szob
és Kígyós polgármestere kapja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége
kitüntetéseit
A Magyar
Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Polgármesterek
Egyesülete azon polgármesterek elismerésére, akik kimagasló
tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság
fejlesztéséhez, életpályájukat az önkormányzatok ügyének szentelték,
Polgármesteri Ezüstlánc és Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű Díjakat
alapított. Az elismeréseket azok a hazai és határon túli magyar
polgármesterek kaphatják meg, akik legalább két teljes cikluson
keresztül betöltötték tisztségüket, tevékenységük kimagaslóan
hozzájárult az önkormányzatiság fejlesztéséhez, s elismert szereplői
a polgármesterek közösségének. A díjakat öt fős kuratórium
adományozza, melynek tagjait a MÖSZ és a Magyar Polgármesterek
Egyesületének elnöksége közösen kéri fel. A kuratórium döntése
alapján a Polgármesteri Ezüstlánc Díjakat idén Hoffman Pál tököli és
Péter Ferenc szovátai (Erdély, Románia) polgármester, míg a
Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű Díjakat Remitzky Zoltán szobi és Kész
Elemér kígyósi (Kárpátalja, Ukrajna) polgármester kapja.
Hoffman Pál –
Tököl
A 61 esztendős
Hoffman Pál élete példaértékű. Tökölön született, amely városnak a
rendszerváltás óta polgármestere. Legtöbben talán mint kiváló
élsportolót ismerik, a Fradi, a Dózsa, a Spartacus és a válogatott
egykori kézilabdázóját. Vajon egy hivatásos sportoló, edző, miért
dönt a politika mellett? – Azért vállaltam a feladatot, mert
hittem abban, hogy Tökölből az osztrák, német kisvárosokhoz hason
települést lehet kialakítani, ha szülőföldjüket szerető, becsvágyó
emberek dolgoznak érte – tudjuk meg Hoffman Páltól.
A sportsikerek után
a polgármesterként töltött évek is bővelkedtek eredményekben: - A
minden településen meglévő problémák, mint a víz-, gáz-, csatorna-,
telefon és úthálózat építése mellett különleges feladatot jelentett a
volt szovjet bázis átvétele és rendbehozatala. Ezer lakás, óvoda,
iskola, orvosi rendelő, idősotthonok készültek el az évek folyamán. A
6000 lakosú Tököl közel 4000 polgárral gyarapodott. Szinte egy új
magyar település jött létre a romokból. –
Tököl 2001 óta
város. Márpedig egy város lakói elvárják, hogy legyen uszoda,
sportcsarnok, iskola, óvoda, orvosi rendelő, továbbá megújult
Művelődési Ház és Polgármesteri Hivatal. Ezek mellett folyamatosan
szépülnek a parkok és a történelmi emlékhelyek. – A nagy
léptékű változások az itt élők áldozatvállalásával, önkormányzati
forrásból és magántőke bevonásából valósultak meg. A város
költségvetése az utóbbi években 1,5 milliárd forint, ebből 220 millió
forint a helyi adóbevétel. A rendszerváltás során hangsúlyos szerepet
vállaltunk a mezőgazdasági földtulajdonok rendezésében. Történelmi
igazságtalanságokat rendeztünk, a rossz kárpótlási törvény mellett is
elértük, hogy a tököli gazdák visszakapják földjeiket – sorolja
a polgármester.
Jövőbeni terveivel
kapcsolatban Hoffman Pál kifejti: - továbbra is azért dolgozunk, amit
1990-ben megfogalmaztunk. Azt akarjuk, hogy Tököl jó hírű, európai
életkörülményeket biztosító kisváros legyen. Fejlesztéseink a
kisvárosi arculat kialakítását, s a tököli közösségek erősítését
célozzák. Biztonságban élő családokat, erős közösségeket, kulturált
városképet akarunk -.
Noha a polgármester
töretlenül tölti ötödik ciklusát, ami óriási népszerűségét
bizonyítja, a Parlamentbe egyszer sem sikerült bejutnia egyéni
indulóként. – Háromszor voltam a választókerületben a nemzeti,
polgári oldal képviselő-jelöltje. A választási eredményeket nyilván
meghatározza az itt élő szavazók elkötelezettsége. Az MSZP-SZDSZ
összefogás eddig erősebbnek bizonyult, sajnos még 2004. december 5-ei
választáson is sikerült félrevezetniük a polgárokat”-.
|