Élhető kisváros lett Tököl

Tököl dacol a válsággal, a település vezetői újabb fejlesztésekben gondolkodnak, amelyekhez uniós pénzeket is fel akarnak használni. A kormányzati elvonások miatt azonban a pályázathoz szükséges saját erőhöz ma már hitelt is fel kell venniük
Tököl lakóinak száma a korábbi hatezerről tízezerre emelkedett, miután az egykori szovjet lakóbázist élhető lakóteleppé alakították. A rendszerváltás után az ingatlan-együttest a Kincstári Vagyoni Igazgatóság értékesíteni akarta, de mivel az épületek állapota siralmas volt, végül az önkormányzat térítésmentesen megkapta azokat. Létrehoztak egy önkormányzati céget, s elkezdték az épületek felújítását.
Az első 440 lakást ez a cég újította fel, a többit eladták vállalkozóknak. Hoffman Pál, a település polgármestere a"betelepítés" Sikerének egyik okát ismertetve elmondta: az országban itt lehetett a legjobb feltételekkel lakáshoz jutni. Egy négyzetméter ára 22 ezer forint volt, s az érdeklődőknek csupán ötszázezer forinttal kellett beszállniuk, amihez az OTP háromszázezres kölcsönt adott.
Hoffman Pál kiemelte, a városban a munkanélküliség viszonylag alacsony, bár az utóbbi évben megduplázódott az állástalanok száma. A volt tsz-telephelyeken lévő hét-nyolc nagyobb vállalkozás ötszáz tökölinek ad munkát, az emberek jelentős része azonban bejár Budapestre dolgozni. A város a lehetőségek határán .táncol., hiszen az M0-s autóúthoz közeli települések jobb anyagi helyzetben, a Csepel-sziget déli részén lévők rosszabb helyzetben vannak.

Tököl éves költségvetése másfélmilliárd forint, ebből 360 millió a helyi adó. A város első embere rámutatott, hogy az állam egyre kevesebb pénzt ad a működéshez, az idén hetvenmilliót csípnek le tőlük, miközben egyre több a feladat. Az iparűzési adó két százalék ugyan, de számos engedményt biztosít az önkormányzat. Például a vállalkozási célú építményadóban jelentős kedvezményeket adnak.
Újabb jelentős mértékű bevételi forrásokra a repülőtér területeinek hasznosításával nyílna lehetőség . tette hozzá. A repülőteret a kormány 2004-ben adta magántulajdonba. A logisztikai hasznosítására van elképzelés, az engedélyeztetés folyamatban van. Mindez csak akkor gyorsulhat fel, ha a Csepel-szigeti gerincút megépül, mert a jelenlegi úthálózat a megnövekedett forgalmat nem bírná el.
Hoffman Pál hangsúlyozta, hogy Tököl jövőképét már 1990-ben körvonalazták: egy osztrák kisváros színvonalát célozták meg a település képét és infrastruktúráját tekintve.


"Az elmúlt évek azt bizonyítják, a közösen meghatározott célokért az itt élők hajlandók tenni. Mára víz-, csatornaés gázhálózattal, kábeltévével, telefonnal teljesen ellátott a település. Gyermeküdülőt, sportcsarnokot, óvodát, iskolát, orvosi rendelőt, sportcsarnokot és uszodát építettünk. A hatvan kilométer úthálózat 95 százaléka aszfaltozott. A jövőben igyekszünk a fejlesztésre uniós pénzeket is felhasználni. Korábban a pályázathoz szükséges saját erőt elő tudtuk teremteni, ma a kormányzati elvonások miatt már hitelt kell erre felvennünk. " - emelte ki. Rámutatott, hogy a település életében jelentős szerepet tölt be az agrárium. Napjainkra koncentrálódott a gazdálkodás, s hat-hét család műveli az 1600 hektár döntő részét. Hoffman Pál visszaemlékezett a kezdetekre: a hetvenes években a korábbi tököli szövetkezeteket összevonták a csepelivel, de a helyiek a földeket szerették volna visszaszerezni. A csepeli tsz a földek művelésének lehetőségét átengedte, s Csurcsia Pál vezetésével tárgyalások kezdődtek a kiválásról.
"Összeírtuk, kinek milyen igénye van, hogy rendezzük az előző rendszer igazságtalanságait - ismertette a polgármester. - A közösködésre a korábbi rendszer tapasztalatai miatt nem volt nagy hajlandóság.
Életre szóló élmény volt a földek visszaadása, amikor a piros-fehér-zöld karókkal tűztük ki a birtokhatárokat. Az üzletrészeknek értéket adtunk, az országban talán egyedülálló módon, száz százalékot értek a tulajdonosok kezében. Ezt értékesítették, vagy összefogva gépeket, épületeket vehettek." Hozzátette: tököli kuriózum, hogy a rossz kárpótlási törvény ellenére az emberek többsége a tőle vagy családjától korábban elvett földet ott kapta vissza, ahol a téeszesítés előtt volt.

Forrás: Csákó Attila
Magyar Hírlap