Nem támogatta a Parlament a bunyevác népcsoport önálló
nemzetiséggé válását
Hoffman Pál országgyűlési képviselő kétperces felszólalása "Én egy olyan településen élek, ahol korábban kettő, most három nemzetiség él. Az itt élők: horvát, bunyevác, rác identitásúak, és ennek a megvallása a történelem során többször is megtörtént. Amint Schiffer képviselő úr elmondta, így volt ez 1848-49-ben, amikor Kossuth seregében harcoltak, de így volt az elmúlt évtizedekben a délszláv háború idején, amikor adománygyűjtés és személyes segítség egyaránt megjelent. A kezdeményező identitása tudomásom szerint volt már szerb is, most bunyevác. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a bunyevác identitás vállalása ma bárki számára adott lehetőség, de hogy ez nemzetiségi szervezethez való csatlakozást vagy annak létrehozását is jelentse, és ez feltételhez kötött, azzal természetesen egyet kell értenünk. Azt a jobbikos hasonlatot a magyarságról nehezen tudom kezelni, és nekem kicsit sántít is, mert hiszen azért beszélnünk kellene itt asszimilálódott kunokról, jászokról, de mindenki másról, aki magyarnak vallja magát. Schiffer úrnak mondanám, hogy azt gondolom, magától értetődő, hogy a bunyevácok nyelvi kapcsolódása horvát és szerb irányba is megtalálható, hiszen a Magyarországon élő bunyevácok jó részét nem érintette a horvát nyelvújítás. Azt is lehetne mondani, hogy a magyarországi bunyevácok a horvátság csángói, és persze furcsa lenne a csángókra azt mondani, hogy nem lehetnek magyarok azért, mert nehezen érthető a nyelvük, és mert nagyon sok román szót használnak. Azt gondolom egyébként erről a kezdeményezésről, hogy egy folyamat kezdete is lehet, és lehet, hogy szerencsés, lehet, hogy nem, de mindenképpen megfontolást érdemel, hogy ezer aláírással önálló nemzetiségként szervezeti, politikai lehetőségekhez lehet-e jutni. Köszönöm szépen."
Az 1000 aláírással indítványozott kezdeményezés vitájában felszólalt Hoffman Pál is, aki a tököli rác-horvát-bunyevác identitásról beszélve a jelenlegi helyzet fenntartása mellett érvelt. A tököliek a nemzetiségi hovatartozásának megvallására a történelemben több alkalommal is sor került. Kossuth katonáiként harcoltak 147-en 1848-ban, de nyilvánvalóvá tették hovatartozásukat a délszláv háború idején is, amikor adománygyűjtéssel, segélykoncerttel segítették a horvát menekült családokat. A kezdeményezés problémás, mert identitásváltásokat erősítene. Magyarországon ma az önazonosság vállalása bárki számára szabad lehetőség. Bunyevácnak is vallhatja magát, akit hagyományai erre ösztönöznek. Nemzetiségi szervezethez csatlakozást vagy annak létrehozását azonban a törvény helyesen már feltételekhez köti. A Jobbik magyarságképe ellentmondásos, mert magyar mindenki, aki annak vallja magát. A magyar történelemben jászok, kunok, besenyők, német és szláv népcsoportok váltak a történelmi nemzet tagjaivá. Schiffer András LMP frakcióvezető a bunyevác nyelv szerb közeliségéről kifejtett véleményével szemben Sokcsevics Dénes véleménye szerint a bunyevácok a horvátság csángói. Azért, mert a csángók sok román szót használnak és régies magyar nyelven beszélnek, bizony magyarok. Helyes a Tudományos Akadémia és a kormány álláspontja, mely az önálló nemzetiségi, vallási feltételeit nem látja elégségesnek. A változtatás olyan folyamatot indíthat el, melynek keretében 1000 aláírással önálló nemzetiségként lehetne szervezett és politikai lehetőségekhez jutni. |