Dr. Rétvári Bence államtitkár látogatása Tökölön

A Kormány országjáró körútjának keretében Hoffman Pál polgármester meghívására Dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) 2011. december 8-án sajtótájékoztatót tartott a Polgármesteri Hivatalban, amelynek témája a 2012. évi költségvetés volt.



Ezeken a találkozókon Önök is kapnak visszacsatolást. Mit látnak ezek kapcsán másként?

Ez az egyik legfontosabb része az egésznek. A sajtótájékoztató első része alapvetően tájékoztatás a kormányzat munkájáról, ezután mindenkinek lehetősége nyílik a kérdezésre. Ezeket a tapasztalatokat megosztjuk egymással, mert országrészenként is mások a visszajelzések. Szabolcs és Hajdú megyében például más problémák a súlyosak, mint mondjuk Pest megyében. Úgy gondolom, hogy ez számunkra is nagyon hasznos dolog, hiszen az itt lévők valamelyest több információval rendelkeznek az ország helyzetéről, mi pedig az elvásásokról és az esetleges konkrét tapasztalatokról, ötletekről tudunk meg többet.

Elég kockázatos lehet egy ilyen tájékoztató, hiszen adott esetben óráról-órára változik a helyzet a gazdaságban. Nem könnyű tartós folyamatokat előre jelezni. Mégis, mi tartós a mai gazdasági válság közepette?

Mi nem könnyű, hanem hasznos munkára vállalkoztunk. Ilyenkor a legfontosabb beszélni és elmondani, hogy Magyarországnak az EU-n belüli helyzetéből mi következett az elmúlt másfél évben. Mi volt a lehetőség akkor, mi az optimális Magyarország számára most, az esetleges változásoknak mi az oka, milyen összefüggés rendszerben lehet ezt elhelyezni. Mégpedig azért, mert, ha két-három évvel ezelőtt beszéltünk, akkor egy stabil EU-t látunk. Ha most, akkor azt látjuk, hogy egy olyan EU-ról van szó, ahol megállt a gazdasági növekedés. Ahol országok mennek csődbe, ahol a hitelminősítők folyamatosan leminősítik nem csak Magyarországot, de az EU-n vezető hatalmait is. Persze kérdés, hogy milyen jogon minősítenek, hiszen gyakorlatilag ők okozták a 2008-as válságot azzal, hogy nem volt megfelelő a helyzetfelismerésük. Az ingatlanpiaccal kapcsolatban is: ott dőlt be a jelzáloghitelezés. Vagyis kérdés, hogy ők milyen jogon minősítenek le olyan országokat, akik EU szinten igen jól gazdálkodnak. Magyarország is az első harmadban van az államháztartási hiány tekintetében, hiszen a hét éves EU-s tagságunk ideje alatt most sikerült először 3% alá szorítanunk. Az államadósságunk csökken, a munkanélküliség, a foglalkoztatottság szintén pozitívan alakul, tehát hazánk gazdasági adatai jók. Ennek ellenére mégis miért kell szembe néznünk ilyen leminősítésekkel? Fontos ezekről, az elsőre kellemetlennek tűnő témákról is beszélnünk, mert igazából mindegyik mögött egy komoly háttér van, egy komoly érvrendszer, egy komoly feltételrendszer, amit jó, ha mindenki tud, és mindenki megérti, hogy mi miért történik, illetve hogy mi hogyan változhat a jövőben.

Az önkormányzati rendszer nagy átalakítása, amely jövő évben markáns vonásokat mutat, hogyan hat ki a költségvetésre? Hiszen az állam óriási adósságokat vesz a nyakába, amikor átalakítja ezt a nagy rendszert.

Az önkormányzati rendszer átalakításnak a fő célja, hogy mind a 3200 önkormányzatot megőrizzük és minden településnek saját közigazgatása legyen, de ugyanilyen fontos, hogy a megyék, akik önálló jövedelemmel nem rendelkeznek, (így nem elvárható, hogy költségei viszont folyamatosan legyenek) valami egyszerűsítésen, ésszerűsítésen essenek át.
Az állam sokkal inkább domináns intézményfenntartó lesz, ami szolgálja az állampolgárok érdekeit, hiszen egy olyan központi vezérlés akár személyekben, erőforrásokban (orvos, ápoló, tanár) sokkal inkább lehetőséget ad arra, hogy minden szinten kiegyensúlyozottan és magasabb szinten folyjék az ellátás. Éppen ezért valóban az önkormányzatokat érintő legnagyobb átalakítás következik most 1990 óta, amikor az önkormányzatokat más szempontból helyezték el a közigazgatás rendszerében. Akkor az volt a fő szempont, hogy az önkormányzatok a központi hatalommal szembeni ellenállásnak legyenek a fő bástyái. Akkor a hatalmat az MSZMP jelentette, s vele szemben voltak egyfajta demokratikus önszerveződésű bástyák az önkormányzatok. Ma azonban már a közszolgáltatások minél magasabb színvonalát kell hogy tekintsük. Az állampolgárok minél magasabb szintű ellátása a fő feladatunk. Az elmúlt években ez 180 milliárdnyi adósságot eredményezett, mert az önkormányzatok nem tudták ezeket fenntartani. Ilyenkor nem csak arról van szó, hogy konszolidálni kell az önkormányzatokat és helyettük ezt a 180 milliárdot kifizetni, mert ez nem járna együtt egy körjogi átalakítással, akkor évről évre ezek az összeget újratermelődnének adósságként. Éppen ezért magához a rendszerhez kell hozzá nyúlni. Az önkormányzatoknak biztosítani kell a helyi rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb településfejlesztési, településrendezési üzemeltetési, kulturális, szociális és legalapvetőbb gyermekellátási feladatokat és az ennél összetettebb vagy nagyobb ellátási régiót érintő kérdéseket a kormányhivatalok és eljárási kormányhivatalok számára feladatként megszabni.

Lát-e arra garanciát, hogy húsz év után végre egy működőképes rendszert képesek felépíteni?

Azért lesz ez a rendszer működőképes, mert stabil alapokra fog épülni. Semelyik előző kormánynak nem volt lehetősége arra, hogy biztos, stabil és belső korrekciós vitáktól mentes kétharmados többséggel, ne csak egy törvényt, de a sarkalatos törvények mindegyikét egy új és összefüggéseiben stabil rendszerré építse. Ennek a kormányzatnak erre van lehetősége. MO-n az egyik legnagyobb stabilitási tényező ebben a rettenetesen nehéz gazdasági világban az, hogy a belpolitikája az egyik legstabilabb az EU.n belül., hiszen különböző korrekciós nézeteltérések nem veszélyeztetik, nem fognak pártok kilépni a kormányból, a válság miatt a kormány nem fogja elveszíteni a többségét a mezőgazdasági intézkedések miatt, éppen ezért MO a legstabilabb. Egy ilyen stabil környezetben lehet átalakítani a közjogi rendszerünket. Annak pedig a mértéke a léptéke a megye és a járás, pedig igyekszik a modern életnek az adottságaihoz és az emberi természetnek a belső lelki részéhez is igazodni, hiszen azért a járást azelőtt törölték el, mielőtt megszülettem, de mégis most is tudják az emberek, hogy milyen járáshoz tartozott az ő településük. Ha valami ennyire az emberek gondolkodásához mérhető és az emberek számára könnyen befogadható közigazgatási egység, hogy évtizedekkel később is tudják, hogy mi milyen járás volt, akkor ez egy jó közigazgatási egység volt, vissza kell hozni, mert az emberek abban tudtak tájékozódni. Nem várhatjuk el, hogy a Magyar Közlönnyel keljenek és feküdjenek, nekünk kell az ő gondolkodásuk, az ő ritmusunk, az ő közlekedési vagy ügyintézési szokásukhoz alkalmazkodni. Ezért hoztunk létre már 27 helyen 99 kormányablakot ebben az évben is. Ezt kibővítjük a jövő évben, hogy minél közelebb az emberekhez, minél egyszerűbb legyen az ügyintézés. Ezek idén január elsején huszonegynéhány üggyel indultak, idén már hatvan fölé emelkedett. (tulajdoni lapok, eu egészségügyi kártya, gyermekgondozási ügyek, vállalkozási ügyek stb. lehet kormányablakokban ügyintézni) Ezeket kívánjuk tovább bővíteni és minden járás székhelyen ki fogunk nyitni egy kormányablakot, ahol reméljük, hogy már nem csak hatvan, hanem annál is több ügyet tudnak a polgárok intézni. Így, ha az állammal, a közhatalommal akarnak kapcsolatban lépni, nem kell gondolkodniuk, hogy a sok hivatal melyikébe kell menniük, mert egy kormányhivatalba kell hogy bemenjenek, ahol egy kedves, segítőkész, mosolygós ember fogja őket fogadni és mindenben segíteni fog. Amit el tud intézni, azt el is fogja intézni, amit pedig nem tud, annak is segít a megoldásában.

Hogyan harmonizál ez a rendszer a fejlesztéspolitika, a területfejlesztés, a területpolitika egészen más követelményeket támasztó intézményrendszerével. Mi lesz a kistérségekkel a járások mellett?

A kistérségek, különböző társulások az önkormányzatok által létrehozott intézmények, jogi formákat az önkormányzatok fenntarthatják, működtethetik. Ami feladatuk megmarad, és nem kerül át a kormányhivatalhoz, azt közösen, akár
Magukat a kistérségeket nem a természetes gondolkodás és a sima racionalitás hozta létre, hanem egyszerűen mesterségesen olyan finanszírozási rendszert dolgoztak ki az előző kormányok, amelyek belekényszerítették ezeket az önkormányzatokat a kistérségbe. Ha fenntartott egy iskolát önmagában, arra kapott bizonyos összegű normatívát, de ha azt kistérségbe vitte, akkor magasabb összegű normatívát kapott. Tehát nem természetes módon, hanem mesterséges anyagi ösztönzőkkel hozták ezeket létre. Mi szeretnénk, ha a települések természetes módon és ne különböző budapesti irodaépületek íróasztalainál kigondolt elméletek szerint alakítanák az életüket. Ezért igyekszünk minél több településnek önigazgatási lehetőséget biztosítani, és minél több közfeladatot pedig úgy ellátni, hogy az a legracionálisabban a kormányhivataloknál legyen.