Köszönet
a templom és közösség építőknek
Hajtás a romokon
A többségében katolikus rácok lakta Csepel-szigeti városba több száz határon
túli és fővárosi család is letelepedett. A református gyülekezetnek 2010
óta új temploma van a városban, azóta több kisgyermekes család is bekapcsolódott
a közösség életébe. Ott jártunkkor épp imaórára gyülekeztek néhányan.
Gondnoksággal
mond köszönetet
- Ez egy kicsi, de összetartó közösség – mondja Simon Gyula, a gyülekezet
újonnan megválasztott gondnoka. A kárpátaljai származású építész négy
éve lakik családjával Tökölön. A családfő két éve konfirmált, a gyülekezeti
tagok jelölték presbiternek és gondnoknak is. Azért vállalta a tisztséget,
mert így akarta megköszönni Istennek feleségét és három gyermekét.
- Ez a gyülekezet sok nehézségen ment keresztül. Akik ide járnak, azoknak
erős a hite, ezért minden reményem megvan rá, hogy nagyobb közösséggé
is válhatunk. Nézegettem is építész szemmel a templomot, elférne ide egy
karzat.
Szolgálni
a város javát
A gyermek-istentiszteleti helyiségben beszélgetünk Ecsedi Beáta leendő
hitoktatóval. Körülvesznek minket a tavalyi nyári táborban és a karácsonyi
kézműves foglalkozáson készült tárgyak.
- A gyerekek figyelmét ma már csak kreativitással lehet megragadni – vélekedik
a kismama, aki a vasárnapi iskolai foglalkozásokat tartja, és időnként
a hitoktatásba is besegít. Négy fiút nevel, tapasztalatait a gyülekezetben
is kamatoztatja, szívesen alkalmaz drámapedagógiai eszközöket a tanításban.
- Sikerült már jó pár gyermek figyelmét megragadni, akik aztán a szüleiket
is elhívták az istentiszteletre. Pedig volt idő, amikor úgy tűnt, már-már
elfogy a gyülekezet. Szépen lassan azonban erőre kaptunk: Thuróczy István
tiszteletes a templomunkat, Szabolcsik Eszter pedig a gyülekezetünket
kezdte felépíteni.
Farmernadrágos
lelkész
- Még én is oda szoktam figyelni arra, amit az istentiszteleten mond a
lelkész, mert érthetően beszél. Másoktól bonyolult igehirdetéseket hallottam,
ami nem a mi nyelvünkön szólt – mondja Terbócs Richárd. A fiatal focista
a Bocskai István Református Középiskolába jár. Az imaórára elkísérték
barátai is, bár ők inkább kint várakoznak. Szabolcsik Eszter talál velük
közös témát, váltanak néhány szót a fociról és a gyülekezetbe is meghívja
őket. A korábbi társegyházközség beosztott lelkésze szeptember óta gondozza
a tököli gyülekezetet. Bár a lelkészváltás miatt többen elhagyták a gyülekezetet,
a közösség egyre gyarapodik. A napszemüveges, farmernadrágos lelkészt
olyanok is felkeresik, akik semmit sem tudnak az egyházról.
Bibliát
sem fogtak a kezükben
- Egy fiatal lány keresett fel a problémájával néhány hónappal ezelőtt.
Elmondta, hogy egy keresztyén pszichológus tanácsára határozta el, hogy
a helyi gyülekezethez fordul. Eleinte csak beszélgettünk, aztán felébredt
benne a vágy, és eljött istentiszteletre. Kérte, hogy hozzak neki bibliát,
mert sem neki, sem az ismerőseinek nincs egy sem. Most már a konfirmációra
készül. Itt az emberek többsége hozzá hasonlóan sosem fogott a kezében
Szentírást. Nagy kihívás minden előzetes ismeret nélkül elmondani nekik
az evangéliumot - mondja a lelkész. Tökölön sokáig orosz laktanya működött,
többen kötöttek házasságot az itt szolgáló katonákkal, és bár hallottak
Jézus Krisztusról, számukra ez a név nem mond semmit.
- Sokak számára én testesítem meg az egyházat. Ha azt látják, hogy egy
szituációt teljesen másként oldok meg, mint ahogy ők tudnák a saját eszközkészletükkel,
akkor lehet, hogy elkezdenek érdeklődni, miért reagálok másként. Az a
dolgom, hogy ezzel is bemutassam az embereknek az Úr Jézus Krisztust.
Nem fél embernek látszani
A lelkipásztorral a nyolcvanéves, dohos parókiaépületben beszélgetünk,
de az épület levegőjét nem lehet soká bírni.
-
Ez lenne az irodám, bár inkább a vállamon hordom belőle, ami igazán fontos
– viccelődik a lelkész. A rossz állapotban lévő parókiára nem költözhetnek
be családjával, a felújításra pedig egyelőre nincs pénz. Annak ellenére,
hogy nap mint nap messziről ingázik, ahányszor csak teheti, családokat
látogat. A választói névjegyzékben szereplő reformátusokat és hittanosait
egyaránt felkeresi, egy-egy keresztelő családhoz többször is ellátogat.
Ilyenkor nemcsak az adatokat veszi fel, hanem arról is elbeszélget a felnőttekkel,
mit jelent a keresztség és mit nem.
- Ismerjük a válási statisztikákat is. A fiatal családoknak elmondom,
hogy az igéhez fordulhatnak tanácsért, hiszen a Szentírás rengeteg segítséget
adhat a házasság gondozásához és a gyermekneveléshez. Én is beszélek a
családomról, és azt is látják, ha fáradt vagyok. Mikor megkérdezik, hogy
bírom, akkor elmondom, hogy nem a saját erőmből csinálom. Meg kell mutatni
az embereknek, mit jelent hinni, mit jelent keresztyén gyülekezetnek lenni,
Jézus Krisztus ismeretében élni. Ha tíz családból egynek sikerül segíteni,
már megérte.
Bearanyozzák a napját
A tököli missziói gyülekezethez szórvány is tartozik.
- Nyitott, befogadó, élni akaró kis közösség van Szigetcsépen. A hittanosok
száma néhány hónap alatt megduplázódott az iskolában, és több csépi szülő
is jelezte, hogy szeretnék óvodai hittanra járatni gyermeküket
- számolt be a lelkész. Szabolcsik Eszter nemcsak a fiatalokkal foglalkozik
szívesen, három öregek otthonába is rendszeresen jár látogatni.
- Mikor elfáradok és úgy érzem, nem bírom tovább, mindig történik valami,
ami bearanyozza a napom. A családok tudják, hogy ingázom. Felhívnak, hogy
itt vagyok-e még, és hoznak egy kis levest, vagy ha beugrok hozzájuk valamiért,
már terítenek is. Látják a lelkész mögött az embert.
Gyógyulnak a sebek
- Mikor idekerültünk, a húszéves gyülekezet annyira meg volt törve, hogy
átlagosan hatan-heten jártak istentiszteletre. Megdöbbenten láttam az
első vasárnap, hogy az emberek kint álltak a templom előtt, mert nem volt,
aki ajtót nyisson. Ezután két autóval jöttünk, és míg Halásztelken prédikáltam,
a férjem kinyitotta a tököli templomot, előkészítette az énekeskönyveket,
húzta a harangot. Mostanra már mindent maguktól intéznek a gyülekezeti
tagok; van olyan néni, aki tíz perccel hamarabb jön, hogy meglocsolja
a virágokat. Hálás vagyok a presbitériumunkért is, mert imádkozó testvéreket
választott meg a gyülekezet, akik nem restellnek szervezni, családot látogatni,
meghívni újabb embereket a gyülekezetbe. Számíthatok a környékbeli lelkészekre
is, akik szívesen adnak tanácsot a gyülekezetvezetéshez – számolt be a
lelkipásztor.
Egyszer kikel a vetés
A tököli gyülekezetben buzog a tettvágy. Míg beszélgetünk, folyton újabb
és újabb ötletek kerülnek szóba. Felvetődött egy gyermekkönyvtár kialakítása
a gyülekezetben; tervezik, hogy az évekkel ezelőtt megkeresztelt gyerekeknek
üdvözlőlapot küldenek, és szó esett a nyári gyermektáborról is. A lelkipásztor
a romos parókia hosszú udvarán egy leendő focipálya és egy játszótér körvonalait
vázolja fel. Családi napközi elindítását is fontolgatják a gyülekezethez
tartozó szakemberek bevonásával. Az idősek ellátására egy gondozószolgálat
ötlete is felvetődött, és tervezik egy baba-mama kör elindítását is, ahol
a kismamákat gyermeknevelési tanácsadással várnák. A tököli református
gyülekezetben nemcsak a gyülekezet építése a fontos, hanem a szolgálat
is a városiak felé. Mégis remélik, hogy a közösség növekedése nem áll
meg. A lelkipásztor úgy fogalmazott:
- Ha az egyháznak fontosak az emberek a maguk hétköznapi problémáival,
akkor egy idő után fiatalok és idősek, egyedülállók és családosok nyitottak
lehetnek a hitre is. Egyszer kikelhet a vetés, és megérthetik, amit tőlünk
hallanak.
Jakus Ágnes
|